2013. febr. 28.

Multi kulti 2. rész - Zsebnaptár, avagy a multis szemellenző

Egy általam jól ismert multi cégnél zsebnaptárat osztottak ki a dolgozók között. Igen, 2013. Papír alapú zsebnaptár. Legalább bikinis csaj lenne rajta, gyerekkorunkban is azokat gyűjtöttük és ma se vetjük meg a szép idomokat. Nos, itt a szuper naptár hátoldalán veszteség típusok vannak képekkel illusztrálva és rövid leírással magyarázva. Az elején pedig oly nagyon hasznos éves naptár található, amely szinte minden mobilon megtalálható már, sőt, trükkös módon ott még eseményeket is tudunk adott napokhoz hozzáadni. Hiába no, azért van itt technikai fejlődés. Sajnos ezt egy multinál nem annyira látják. És még pénzt is adnak érte.

Nézzük az oktatói oldalt, vagyis a veszteség típusokat. Két kártya került kiosztásra, egy a fizikai munka, másik pedig a szellemi munka során létrejövő veszteség típusokat írja le. Melyek ezek pontosan:

1. Szállítás
2. Készlet
3. Mozgás
4. Várakozás
5. Túltermelés
6. Szükségtelen folyamatok
7. Hibák
8. Kihasználatlan képességek

Annyi haszna biztosan van a kártya naptárnak, hogy szépen szemlélteti a leírtakat:

Felesleges volt az asszisztenseket terhelni a kiosztással (szállítás, mozgás), hiba volt legyártani ezeket (túltermelés) vagyis önmagában ez egy szükségtelen folyamat volt.




A másik két dolog, ami megragadta a figyelmemet az a várakozás és a kihasználatlan képességek volt. Az adott vállalat alapkompetenciája a fejlesztés, így ezen a területen a munka mennyiségének és eloszlásának ingadozása miatt gyakran előforduló jelenségek ezek. Vagyis iszonyatos mennyiségű veszteség jelenik meg minden évben. Ez visszavezethető a rossz munka elosztásra, a felesleges pozíció halmozásra és a cégre jellemző felesleges pozíció gyártásra. Évente 2-3 emberrel növelik a fejlesztési állományt osztályonként, holott a munka mennyisége ezt nem teszi szükségessé. Egyik irodában, 10 méterrel arrébb pedig nem bírják kezelni a bejövő projekteket. A munka folyamatok feldarabolódása, amely az elmúlt évek átszervezéséből adódik, lehetővé tenné, egy közös fejlesztési csoport létrehozását, amely felelős lenne az alap feladatok megoldására, a projekt vezetők pedig továbbra is képesek lennének a kommunikáció (belső-külső) és a gyártás előkészítésének kezelésére.
Illetve alkalmazni lehetne a rugalmas munkavégzés előnyeit (szlogen van rá a folyosón, de megvalósítás nincs), és adott időszakra külsős, szabadúszó tervezőket is felvehetne a cég. Mivel elektronikus formában történik a munka, így még irodai hely is megspórolható lenne, amelyből úgyis hiány van.

Szóval megint csak a nagyvállalatokra jellemző bullshit generálással állunk szembe, és ahelyett, hogy valóban megismernénk, felülvizsgálnánk a problémákat és azokat kezelnénk, 5x10 cm-es papír darabbal takarjuk el azt. Még szerencse, hogy mindenki kettő darabot kapott, így nyugodtan használhatjuk szem ellenzőnek. Mint a lovak.

2013. febr. 26.

Online szolgáltatások helyzete hazánkban

Két remek online szolgáltatással kapcsolatos cikket olvastam a minap, az egyik a MasterCard MasterPass fizetési megoldása, a másik pedig a Kickstarter online közösségi projekt finanszírozási megoldása. Ünnepelni valók. De nem nálunk.

A Kickstarterhez hasonló kezdeményezés magyar viszonylatban is megtalálható, nem is egy (indulj.be és kezdheted.hu), mégsem működnek igazán. Véleményem szerint található nem egy támogatásra érdemes projekt, azonban a pár tízezer forintos támogatási összeget egyik sem lépi túl és így sikertelen a megvalósulás. Pedig ebben az esetben valóban a közösség ereje számítana, ami úgy tűnik egyelőre nincs meg idehaza. Nem foghatjuk a pénzre, hiszen akár 500 Ft-tal is támogathatunk egy projektet (1000 ember esetén már fél millió forint is összejönne, ami elég a legtöbb projekthez), itt inkább  a fejekben kell a hibát keresni.

Ha a Mastercard-os cikk alatti kommenteket is elolvassuk, akkor még világosabb a kép. Egy fizetési innovációval kapcsolatban, amely megkönnyíti a mindennapi életünket, miért kell egyszerre faji kérdéseket feszegetni, nem értem. Saját érdekünk lenne, hogy olyan technológiát használjunk, amely csökkenti a készpénz használatot, biztonságossá teszi a fizetést, a pénz kezelést. Kényelmesen fizethetünk nagyobb összegeket is, nem kell borítékozni, családi őrjáratot szervezni. Sokan mégis a párnákba tömnék a pénzüket.

Vajon miért nem tudjuk értékelni és használni ezeket a megoldásokat kis hazánkban? Miért az irigység, az ellenszenv fogalmazódik meg az emberek egy részében ilyenkor? A kickstarteres oldalak (remélhetőleg csak) kezdeti sikertelensége jól megvilágítja a magyar társadalom rákfenéjét, a széthúzást, a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" effektust.

2013. febr. 22.

Szimbólumok használata a hírlevél tárgymezőben

A hírlevél kiküldése során nagy kérdés, hogy mennyi felhasználóhoz jut el (rendesen az inboxba) és ebből is mennyi nyitja meg, illetve hányan kattintanak a levélen elhelyezett linkre (már ha van). Az egyre gyakoribb és vállalhatatlan eDM levelek miatt sajnos egyre feljebb kerül a vásárló ingerküszöbe és egyre nehezebb a levél áradatból kiemelkedni. Már nem sokat ér egy frappánsan megfogalmazott tárgymező, minden második email akcióval és nyereménnyel csábít.
Azonban az okostelefonok terjedésével lehetőséget kaptunk vizualizációs elemek használatára és egyelőre kevesen élnek vele (tudnak róla). Miről is van szó pontosan? Íme egy illusztráció, hogyan dobhatjuk fel hírlevelünk tárgy mezőjét és az hogyan jelenik meg különböző eszközökön:



Ezek az úgynevezett Unicode karakterek, melyek formákat, ábrákat kódolnak és megfelelő eszközön és software-n remekül mutatnak, felhívják a figyelmet. Ilyen szimbólumok az alábbi linken találhatók:


színes ábrák pedig itt:


és így illeszthetjük be a levelünkbe:

1. Kezdjünk egy új email írásába
2. Nyissunk meg egy szövegszerkesztőt
3. A szövegszerkesztőn belül nyomjuk le és tartsuk lenyomva az ALT billentyűt és üssük be a megfelelő Unicode karakter számát, majd engedjük el az ALT billentyűt
4. A megjelenő ábrát copy-paste módszerrel tegyük a tárgymezőbe a kívánt helyre
5. Teszteljük le az elkészített levelet. Erre tökéletes segítséget nyújt a Litmus által fejlesztett ellenőrző oldal: subject line tester.

A szimbólumok tárgymezőben való használata során az alábbi szabályokat érdemes betartani:

1. Köszönhetően az op rendszerek és a levelező kliensek különbözéségének bizonyos formák nem ugyanúgy vagy egyáltalán nem jelennek meg. Ezért minden kiküldés előtt teszteljük le, hogy a megálmodott tárgymező hogyan fog kinézni az egyes eszközökön.

2. A kevesebb mindig több. Sokkal többet ér egy jól eltalált szimbólum, mintha teletűzdelnénk a tárgymezőt. Keressünk egy, az adott hírlevél tartalmához legjobban passzoló ikont. Így az olvasóinknál elérjük, hogy a további hírleveleket is megnyissák, ha meglátnak egy számukra érdekes szimbólumot.

3. Nem csak Unicode karakterekkel, de egyszerűen is tudunk kreatívak lenni:

“ >>>— Valentín napi akció —-> “

4. Mindig ellenőrizzzük a hírlevelek statisztikáját. Megtekintés, kattintás. Jegyezzük fel, melyik karakterek késztették tevékenységre legjobban a felhasználókat.

5. A tárgymező elején érdemes használni a szimbólumot, hogy megnyitás nélkül is látszódjon, mondjuk okostelefonon.

6. Olyan szimbólumot használjunk csak, ami kicsi méretben is jól látszódik.

És végül néhány tény a szimbólumok használata mellett:

1. A szimbólumokkal ellátott levelek esetében 56%-kal nagyobb a megnyitási hajlandóság.
2 Habár a szív szimbólum (♥) a legkedveltebb, mindössze 2.2%-kal növeli a megnyitási hajlandóságot.
3. A nap, a repülőgép és esernyő szimbólum szintén növeli a megnyitási hajlandóságot.



És ne felejtsük! Olyan szimbólumot használjunk, ami összefüggésben van a levél tartalmával!

Jó kísérletezgetést!

2013. febr. 21.

Postai piac liberalizációja

Már csak pár hét és megtudjuk mit is jelent a hazai postai piac liberalizálása. Mit hozhat nekünk egy új belépő, az állami Magyar Posta mamut mellé. A hazai vezető nézetekkel ellentétben teljes mértékben hiszek a szabad piacban és nem gondolom, hogy az állami irányítás alatt álló cégek hosszú távon életképesek, profin működő, profit orientált vállalkozások lennének. Már pedig egy profi szolgáltatáshoz pénz kell, ezt tagadni és megvetni szűklátókörűségre vall.

Miért is nem jó nekem a posta? Több okból. Milyen jogon szidom? Rendszeres használója vagyok a rendszernek, amely egyelőre megkerülhetetlen. A webáruházunkban is több postai megoldás is helyett kapott a választható szállítási módoknál, igény van rá. És bizonyos szolgáltatási körökkel, mint pl. az MPL futárszolgálattal, összességében meg vagyok elégedve.

Ami mégis a poszt megírására késztetett az a mai telefon beszélgetés, amely a postai vámkezeléstől jött. A webáruházba rendeltünk pár új terméket Amerikából és a posta felajánlotta a vámkezelés elvégzését, amit idő hiányában elfogadtunk. A lenti képeken látható, hogy milyen minőségű papírokat küldtek ki hagyományos postai úton (sicc!) pár adat bekéréséhez. Ez már egy minősítő körülmény. Aztán jött a telefonhívás, amely során olyan lekezelő és flegma módon beszélt velem az ügyintéző, hogy megint elfelejtettük azt, hogy ki a vevő és ki a szolgáltató. Már csak hab a tortán, hogy nekem kellett lefordítanom az angol nyelven írt számlán szereplő tételek megnevezését. 21. század, magyar vámkezelési hivatal: idegen nyelvtudás nem kötelező. Végül is nem idegen országokból érkező csomagokat kell ilyen helyen kezelni.

Az ilyen fajta hozzáállás és ügyintézői kvalitás számomra elfogadhatatlan egy szolgáltató cég esetében. És még kellemetlenebb lesz, ha az új versenyző (versenyzők!?) is belép erre a piacra. Tény, hogy látom és tapasztalom a posta igyekvését a színvonal emelésére, de egyelőre csak üzleti szinten, lakossági oldalon még mindig ott tartunk, hogy 1 hét alatt ér egy ajánlott küldemény 100 km-re lévő városok között. A be nem dobott értesítőről nem is beszélve.

Bárhogy is alakul, mi csak nyerhetünk az európai postaliberalizációval (az 50 grammnál könnyebb küldemények - praktikusan levelek - piaca). Azt azonban egyetlen webáruház sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ennek ellenére a lakosság nagy része még mindig jobban fogja kedvelni a Magyar Posta szolgáltatását, mint a drágának hitt futárcégeket, vagy akár az új belépőket. A saját tapasztalatunk, hogy sokan választják a postai szolgáltatásokat azonos vagy magasabb ár esetén is. Alább a 2012-es statisztikánk a webárházban leadott rendeléseknél a választott szállítási megoldások százalékos megoszlása.




2013. febr. 13.

Veszprémi Marketing Klub megalakulása

A mai napon megalapításra került a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klub, amelynek legfontosabb célkitűzése a helyi vállalkozások vezetőinek összefogása, az aktuális, naprakész marketing ismeretek átadása. A különböző területek szakemberei által összegyűjtött know-who megosztása, a kezdők segítése és az üzleti tanácsadás mind-mind feladata lesz a klubnak, amely bárki számára nyitott.
A Marketing Klub elnökének Birincsik Albertet választották meg 2 évre, egyhangú szavazással, a jelen lévők. Megegyezésre került, hogy a klub alapvető célja a marketing alapismeretek, az egymástól tanulás, a gyakorlati tapasztalatok, jó megoldások továbbadása, a szakma folyamatos újdonságainak megismerése. Szintén igényként merült fel, hogy a magyar marketing világ budapesti centralizálódása mellett vidéki tudásbázis is kialakuljon. A Klub gyűlések a tervek szerint havonta kerülnek megrendezésre, délelőtti órákban. Témájuk általában előre megbeszélt tematika alapján kerül összeállításra, a jelen lévőket érintő problémák, megoldandó helyzetek alapján.
A következő ülésen a Facebook nagyvállalati alkalmazása és helyzete kerül górcső alá. Izgatottan várjuk!

2013. febr. 11.

Mobil optimalizáció házilag

Több szakértőtől is elhangzott már, hogy 2013 a mobil kereskedelem forradalma lesz. Ezzel kár is vitatkozni, hiszen már 2012-ben is rohamosan fejlődni kezdett a mobilról indított megtekintés és vásárlás, vagyis az m-kereskedelem (m-commerce).


A legnagyobb viták alapja jelenleg, hogy a weboldalunkat milyen formában tegyük közzé mobil eszközökön (és itt nem csak a hagyományos mobil telefont értjük, hanem az iPad-et és egyéb tablet típusú eszközt, vagyis nem hagyományos asztali gépet). Az egyik oldal a mobil applikációban hisz, a másik a mobilra optimalizált megoldásban, míg egy harmadik a teljes weboldal reszponzív dizájn megvalósításában. Azt gondolom, hogy a 2013-as év választ fog adni erre a kérdésre, de döntő befolyással lesz ezen megoldások fejlesztési költségei is. Ezek közül a költségesebb megoldás a responsive deign és a mobil app, míg alacsonyabb budget-ből is kivitelezhető a mobilra optimalizálása egy weboldalnak.
Miért is szükséges ezek közül valamelyiket választani? Egyértelműen a vevő kényelméért és a gyorsaságért. Az érthetőség miatt tekintsünk meg mobil eszközünkön két weboldalt:

zivi.hu (mobilra optimalizált)

illetve

dicentra.hu (nem optimalizált)

(a fenti hivatkozások az oldalak 2013.02.11. napján érvényben lévő megjelenítést veszik alapul).

Látható, hogy a telekocsi rendszert hirdető oldal mobilra optimalizálva minden sallangtól mentes, egyszerű, gyors használatot tesz lehetővé. Míg a reklám stúdió weboldalán nagyítanunk, mozognunk  kicsinyítenünk kell a navigálás közben. A mobilunkat általában gyorsa, és célszerűen szeretjük használni, így érthető a fenti fejlődési igény.

Amíg eldöntjük, hogy melyik irányba visszük el weboldalunkat, addig is érdemes pár apró trükkel mobil baráttá tenni oldalunkat. A képek méretét optimalizáljuk, amit lehet inkább szövegként jelenítsünk meg, a "kattintó" felületek legyenek egyértelműek, a lapozó részek között legyenek akkora távolságok, hogy újjal is egyértelműen tudjunk lapozni. Ezekkel az apró házi trükkökkel nem csak a mobil megjelenítést tesszük picit használhatóbbá, de az asztali gépen való betöltési sebességen is tudunk javítani, ami a konverzió egyik fontos összetevője.

Ha megfelelő út kiválasztásához pedig ajánlom kolboid blog bejegyzését:


Illetve a kezdéshez próbál segítséget nyújtani a DudaMobile online szolgáltatás, amely a meglévő weboldalunkat konvertálja át mobil verzióra. Kipróbáltam, elég jól működik, bár ez függ az adott oldalunk felépítésétől, bonyolultságától. Természetesen kel reszelgetni az eredményen (és elég jól lehet is!), sokféle kinézet, elrendezés között válogathatunk. Érdemes kipróbálni és ha tetszik a végeredmény, akkor azt saját URL név alatt közzé is tehetjük, természetesen fix havi díjért, amely egy fejlesztési költséghez képest elenyésző.

Egyelőre a webáruházzal kísérletezek, a tapasztalatokról majd írok.

Mobilra fel!

2013. febr. 8.

Két lábon járó pénzkiadó automaták

One Per Cent: Apple patent turns every stranger into an ATM

A NewScientist hozott le egy cikket az Apple által bejegyzett szabadalomról, amely a pénz kölcsönzés új módszerét vezetné be. Ha épp nincs nálunk készpénz (sicc!) vagy bakkártya, de valamit nagyon szeretnénk azonnal megvenni mondjuk egy boltban, akkor csak elővesszük a telefonunkat, megnézzük, hogy van-e a közelben potenciális kölcsön adó szintén okostelefonnal. Ha talál ilyet a készülékünk, akkor csak megadjuk, hogy mennyi pénzre lenne szükségünk. Ha valaki elfogadja a kérést, akkor megadja a helyzetét, odasétálunk az illetőhöz és átvesszük a kívánt összeget készpénzben.
Ezután értékelhetjük a "tranzakciót", így később már ezek alapján is szűrhetünk a két lábon járó "bankok" között. Ha megtörtént az átadás, akkor a telefonunkon jóvá hagyjuk és a kért összeg az iTunes-os számlánkon kerül terhelésre, a másik félnek pedig jóváírásra. Mivel semmi sincs ingyen a világon, így pl. egy 50 dolláros tranzakción az Apple 5 dollárt keres, a kölcsönadó pedig 3 dollárt (a tervek szerint - bár szerintem ennél kisebb hasznot tesznek majd rá). Ha így marad, akkor ez jó megoldás lehet - de csak igen nagy szükségben - a ad-hoc pénzadó hálózat (angolul: "ad-hoc cash-dispensing network").


Forrás: Fuse/Getty

2013. febr. 7.

Képkeresés fejlődése és fontossága

Az eheti HVG-ben (nyomtatott) jelent meg egy összefoglaló cikk a képkeresés, képfelismerés fejlődéséről. Több kutató csapat (XRCE - Xerox csoport, INRIA) dolgozik az intelligens kép elemző- és felismerő módszereken. Már több mint 17 000 fogalomra tanították meg a képfelismerő szoftvert, ennek ellenére az esetek körülbelül egyharmadában képes eltalálni, hogy mi van az elemzett képen. A software-ek jól boldogulnak a nagyobb, szembetűnő tárgyakkal (ember, repülő, autó, épület, állat), de az apró részletek, környezetbe olvadt tárgyak, illetve design-olt formák felismerése gondokat jelent. "A kutatók szerint azonban a gyermekbetegségek dacára a közeljövőben megjelenhetnek az első, kifejezetten átlagfelhasználóknak szánt, komolyabb képfelismerő programok." (Forrás: HVG)
Addig marad a kulcsszavakra történő képkeresés. Mivel a facebookra naponta 300 millió képet töltenek fel, illetve már a google keresője is több esetben a képi találatok előnézetét is listázza a kulcsszó keresés találati eredményei között, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek fontosságát. Pár hete a kép találatok megjelenítése is megújult a google szolgáltatásában. Ezért bármilyen weboldal (webáruház, szolgáltató oldal) üzemeltetése során oda a képek meta adatainak megadására. Legyen szó egy logóról vagy apró képi elemről, ne hagyjuk kihasználatlanul. A logó kép tagja (neve), ne logo legyen, hanem a cég neve, vagy a forgalmazott termékre jellemző kulcsszó stb. Sőt, a termék képeket is elláthatjuk a cég logójának vagy nevének vízjelével.
Szóval készüljünk fel a keresés átalakulására.

Facebook