Hogyan legyünk jó munkaadók

Sokan azt gondolják, hogy ha valaki jó munkaadó, akkor ott biztos henyélés zajlik, kevésbé produktív a vállalat. Nem egy esetben tapasztaltam, hogy a felsőbbrendűség, a megfélemlítés és szigor eszközével próbálják a munkavállalókat minőségi folyamatok végzésére serkenteni. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez csak bukáshoz vezethet. Kérdés, csak a mikor.

Egy multinál lévő menedzser alkalmazta előszeretettel, hogy állandó stresszben tartotta az embereket, hogy bizonyítsa képes az adott szegmenst megfelelően, produktívan vezetni. Az eredmények döbbenetesek voltak, amiket persze a vezető nem látott  Megnövekedett a táppénzes napok száma, a kimutatásokat állandóan kozmetikázták, így elfedve a valós problémákat, esélyt sem adva azok megoldására.

A mérnöki csoportnál pedig az volt a "szokás", hogy a feladat körtől teljesen idegen task-okat is el kellett végezniük. Szinte már adminisztratív munkával telt naponta 1-2 óra. Mondhatnánk belefér, de akkor számoljunk egy kicsit:

Legyen a csoportban 8 mérnök. Akik napi 8 órát dolgoznak fejenként, havonta összesen 20 napot. Legyen a bruttó átlag órabérük 2 800 Ft. Ha csak naponta 2 órát foglalkoznak más dolgokkal (adminisztratív, gép beállítás, HR ügyek stb.), akkor egy hónapban az alábbi összeget dobtuk ki az ablakon:

8*2*20*2 800 Ft = 896 000 Ft

Igen, egy kis csoport esetén ez havi bruttó 896 000 Ft (járulékok nélkül!), amit az ablakon kidobunk. Döbbenet, igaz? És ez csak egy kis cég esetén. Ez éves szinten 10 752 000 Ft. Még mindig járulékok nélkül. Ha mondjuk egy technikust, vagy egy diákot bíznánk meg a csip-csup ügyek intézésével (mondjuk minimálbérért), akkor ennyi lenne az éves kiadás:

98.000 Ft*12 = 1 176 000 Ft

Szóval vegyük észre, hogy a mérnöki (vagy más szakképzett munkaerő) órabére nagyon drága és felelőtlenség azt elpazarolni. Tegyünk a kezük alá minden a munkához, megfelelő gépeket, szoftvert és ne nekik kelljen futkározni ügyeket intézni.

Alap feladatokhoz vegyünk fel technikusokat (mérések, excel táblák kitöltése, dokumentumok összeállítása stb.). És legyen a munka környezet munkavégzésre alkalmas és hagyjunk teret az alkotáshoz, amennyiben azt a munkakör megkívánja (lásd a google irodái).

A feladatkörök leírását ne csak írassuk alá a munkavállalóval, hanem mi is tegyünk annak érdekében, hogy valóban csak azokat a feladatokat végezze el, amiért felvettük. Hogy értéket teremtsen, és ez ne csak üres lőzung legyen.

Arról nem is beszélve, hogy ha adott munkára szabadúszó szakembert (freelancer) alkalmazunk, akkor semmilyen költséggel nem kell a munkabéren kívül számolnunk. Az "órabér" teljes mértékben a munkára lesz fordítva, az egyéb adminisztratív feladatokat nem nekünk kell intézni, vagy támogatni, finanszírozni.

A szabadúszó munka előnyei és hátrányai

Nézzük elsőként a munkaadói előnyöket.

Ez a munka végeztetés gyors, gazdaságos és jelentős költségmegtakarítással is jár. Egyáltalán nincs vagy csökken a rezsi, ingatlan és egyéb járulékos költség. Mindemellett hatékony és optimális erőforrás kihasználást tesz lehetővé, növelhető a szakértői, szellemi állomány minden nagyobb ráfordítás nélkül. Egy ilyen korszerű munkafolyamat használata reális előnyhöz juttathatja az adott munkaadót vagy vállalatot egy versenyhelyzetben, mivel az internet segítségével a munkaadók akár 24 órás jelenlétben is lehetnek. Természetesen csökken vagy akár meg is szűnhet a bejárási költség és annak támogatási szükséglete.

Egy szabadúszó munkavállaló jóval elkötelezettebb, motiváltabb, csökken a hiányzás és fluktuáció mértéke és nem utolsó sorban növekszik a munkaadói imázs.

Természetesen szót kell ejteni a hátrányokról is. A munka fajtájától függően megnövekedhet a kontroll igénye, a kommunikáció más módjából következően megnövekszik a kommunikációs és adatvédelmi költség.

A munkavállalók vagyis a szabadúszók előnyei közé sorolhatók a testre szabott munkakörülmények, rugalmasság, önállóság. A kevesebb utazás megtakarítással jár és a rugalmas időbeosztásnak köszönhetően könnyebben összehangolható a magánélet és a munka. Nincsenek életkori korlátok, megszülethet az esélyegyenlőség és a szabad „munkahely" választás lehetősége.

A munkavállalók számára is jelent bizonyos kockázatot ez a munka fajta. Egyrészt nem biztosít feltétlenül állandó munkát, ezáltal biztos megélhetést. Szükséges továbbá egy bizonyos önmenedzselés a munkák elnyerése érdekében. Megszűnik a külső ellenőrzés, önmagunkat kell kontrollálni, felügyelni, hogy az elvállalt munkát határidőre és az előírt minőségben elvégezzük. A szakmai és társadalmi elszigetelődés veszélye is fenn áll, bár egyre többen tartják számítógépen keresztül a kapcsolatot ismerőseikkel (pl.: MSN, Skype, Facebook stb.). Sajnos meg kell bírkozni a társadalmi előítéletekkel is, amely egyrészt a tájékozatlanságnak tudható be, másrészt az idősebbek fejében még erősen él a biztos munkahely becsülete.

Veszélyként említik egyes kutatások a munkaalkoholizmus kialakulásának lehetőségét, a karrier jövőkép eltűnését és a jelenleg még tisztázatlan munkajogi helyzeteket (pl.: betegség, szabadság, nyugdíj).

Ezek főleg a távmunkásokra vonatkoznak, hiszen egy szabadúszó munkavállaló saját maga osztja be az idejét, bizonyos projekteket akár fekvő betegként is el lehet végezni egy laptop segítségével (pl.: fordítás, programozás, tervezés stb.).

A karrier sem tűnik el, csak más formát ölt, más célok jelennek meg: egyre bonyolultabb munkák elvállalása, egyre jobb értékelési pontok és visszajelzések megszerzése.