Szeretem a vasárnapot. Dél körül finom ebéd, együtt a család, gyerekek vidám játszanak, aztán asztalhoz ülünk, fújdogáljuk az illatozó, forró húslevest...aztán megcsörren a telefon. Ismeretlen szám, hátha fontos.
Spam. Fizessek elő erre-meg-erre a lapra. Jelzem a hölgy felé, hogy a feleségem délelőtt már közölte, hogy nem alkalmas, így kicsit nyersebb formában tisztáztam a hölggyel, hogy vasárnap délben ebédelni szeretnék, aztán lepihenni. Nem reklám hívásokat fogadni. De neki ez a dolga és értsem meg. Nem, nem értem meg. Attól, hogy neki a call-centerezés kényelmesebb munka, mint elmenni egy dolgozni, attól még a hétvége szent és sérthetetlen, főleg a vasárnapi ebéd. Enyhe vagyok, ha azt mondom, hogy parasztság. Tolakodó és visszataszító. Tessék áttérni az online reklámozásra, mert az akkor jön szembe velem, amikor én akarom. Amikor várom, tudom, hogy jönni fog. Ha kicsit átverve magamat, de én irányítok, én veszem kézbe a mobilom és keresgélek, híreket olvasok, facebookozok, na akkor jöhet a reklám.
De könyörgöm, szokjunk le a hívogatásról legalább a hétvégén, főleg ha már egyszer kértem, hogy ne hívjanak ez ügyben. Főleg ne titkosított számon, de ez már egy másik téma...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése